Aktuális hírek

„Legyünk nagyok, amint illik mihozzánk, hogy az Isten gyönyörködve nézzen ránk.” (Petőfi Sándor)

Több oldalnyi szövegkönyv, több órás „forgatás”, vidám olvasópróbák, feszített tempójú színpadi próbák, töretlen lelkesedés, váratlan sorsfordulatok, a „B“ terv helyett egy újabb „B“ terv – egy igazi forradalmi forgatókönyv.

178 évvel ezelőtt, 1848 márciusában egy maroknyi lelkes csapat, a szabadságvágy által hajtva, egy kávéházi asztal mellől elindulva forradalmat indított útjára. Egy hasonlóan lelkes közösség évek óta megidézi ennek a történelmi tettnek a hátterét; újra és újra feleleveníti az események egyes állomásait, a megismételhetetlen lehetőségek kihasználásának buktatóit. Teszi ezt a legnagyobb odaadással, hihetetlen lendülettel, barátsággal és legfőképpen belső motivációból. Néhányuk gyakran áll színpadon, akad köztük olyan is, aki csak az iskola színháztermében lépett először a „világot jelentő deszkákra”. Van, akinek rögtön komfortos a szerep, és persze van, akinek hosszabb időbe telik, míg ráérez a színpadi munka ízére.

Egy-egy műsor megvalósítása rengeteg időt és energiát igényel. Mégis mindannyian újra és újra belevágunk. Velünk van a márciusi ifjak küzdőszelleme. Szívből csináljuk, műkedvelő diákszínjátszók vagyunk. Ugyanúgy, ahogyan a pesti forradalmárok, mi is nagyon hiszünk abban, hogy kellő elkötelezettséggel célba ér az üzenet: a forradalom, az irodalom, Petőfiék és a márciusi „hölgyek” közös üzenete. Hiszünk abban, hogy nyitott fülekre talál az a gondolat, hogy milyen „nagy dolog a szabadság”, hogy „vannak napok, melyek nem szállnak el”, és hogy „ha újra tenni kell majd, akkor újra ott leszünk”. Ehhez olykor hangerő kell, olykor pedig csend; minden esetben nélkülözhetetlen az egymás iránti – néző és szereplő közti – érzékeny figyelem, hogy mindannyian „legyünk nagyok, amint illik mihozzánk, hogy az Isten gyönyörködve nézzen ránk.”

2026. február 9-én került megrendezésre a ,,Poznaj slovenskú reč“  elnevezésű verseny iskolai fordulója, melyen a 3. évfolyamból  nyolcan, a 2. évfolyamból egy diák vett részt. Mind a 9 versenyző győzni akart, a háromtagú zsűrinek nagyon nehéz dolga volt. A verseny célja a szlovák nyelv aktív használatának fejlesztése, a szövegértés és szövegalkotás fejlesztése, valamint a kommunikációs készségek erősítése. A verseny egy olyan kihívás, ahol diákjaink nemcsak tudásukat, hanem bátorságukat és szorgalmukat is bizonyították. Büszkék vagyunk minden résztvevőre, hiszen már az is nagy teljesítmény, ha valaki vállalja a szereplést és megméretteti magát egy versenyen.

Iskolánkat a járási fordulón Hegedűs Tobias ( II. SM) és  Lábodi Vivien ( III.SM) fogják képviselni.

Gratulálunk minden résztvevőnek! További sok sikert kívánunk a következő fordulóhoz!

„Nyújts feléje védőkart...“

A magyar nép zivataros századaiban már sokszor ünnepelt, ugyanakkor többször vesztett csatát, számtalanszor várta, hogy a Gondviselés védőkart nyújtson felé – mégis mindannyiszor sikerült összekapaszkodnunk, a balsorsot mindig követte víg esztendő. Magyarságunk támasztópillérei kultúránk és anyanyelvünk. Ezeréves történelmünk során számos kiváló műalkotás született, és születik napjainkban is mindannyiunk örömére. Művészeinknek híre van a világban.

Ma, a magyar kultúra napján a Himnuszt ünnepeljük. Azt a költeményt, azt a dalt, amely mindig megállásra int bennünket, olykor könnyeket csal a szemünkbe, sokszor egy nagy teljesítmény örömével az egekbe emel – de legfőképp összeköt bennünket. Összeköti az alkotót, a befogadót, a szurkolókat, a versenyzőket, a gyermeket, a felnőttet - hidat teremt a különböző hovatartozások között. Nemcsak a piros betűs ünnepnapokon hozza közös térbe a sokféleképpen különböző csoportokat, hanem a bonyolult hétköznapok megoldhatatlannak tűnő helyzeteiben is, amikor nemzeti énekünk első sorait idézve fohászkodunk egy jobb jövőért, egy békésebb világért, jókedvért, bőségért, megmaradásunkért. Hiszen „a nagy világon e kívül nincsen számunkra jobb hely“, ahol még „össze tudjuk rakni a Margitszigetet“, ahol ugyan nem tudjuk, hogy „másnak e tájék mit jelent“, de „tudunk egymásról, mint öröm és bánat“, hiszen „itt ringatták bölcsőnk, itt születtünk“ és „itt élnünk, halnunk kell“, akkor is, ha „vészek hányának“, mert mindig, minden történelmi pillanatban  hisszük, hogy „jőni kell, még jőni fog egy jobb kor“, és nem marad más feladatunk, mint „rendezni végre közös dolgainkat“ és „a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés“.

Hálás szívvel köszönjük diákjaink piros-fehér-zöld fényben csillogó műsorát.

Isten éltesse a magyar kultúrát!

Szerencsésen megérkeztünk a szálláshelyünkre, ahol gyönyörű, napsütéses idő fogadott minket, rengeteg hóval. A szállás elfoglalása után elfogyasztottuk a finom ebédet, majd elindultunk a sípályára. A síelés során bemelegítettünk, ismerkedtünk a pályákkal, gyakoroltuk a technikát, és mindenki a tudásának megfelelő szinten csúszhatott. A friss hegyi levegő és a csodás havas táj még élvezetesebbé tette a délutánt. A napot vacsorával folytattuk, ezt követően animációs programokon és versenyeken vettünk részt. Este kellemesen elfáradva tértünk nyugovóra.

A reggelünket sűrű hóesés köszöntötte, amely még varázslatosabbá tette a napunkat. A finom és bőséges reggeli elfogyasztása után ismét a sípálya felé vettük az irányt. A síelés során a diákokat tudásszintjüknek megfelelően hat csoportra osztottuk, így mindenki a saját képességeihez igazodva gyakorolhatta a sízési technikáját.

A síelést követően elfogyasztottuk az ízletes késői ebédet, majd egy rövid pihenő következett. A vacsora előtt közös sétára indultunk a gyönyörűen behavazott tájban. Azok a tanulók, akik úszni szerettek volna, vizes ügyességi versenyeken mérhették meg magukat a medencében.

A vacsora után animációs foglalkozásokkal folytatódott a program: vidám ügyességi játékokat és izgalmas, tudásalapú kvízeket szerveztünk. A versenyeken a tanulók egész héten át pontokat, úgynevezett „MAKYTÁKAT” gyűjtenek csapataik számára. Ezeket csütörtök este értékeljük és összesítjük, majd kihirdetjük az egyes csapatok eredményeit. A nyertes tanulók és csapatok különféle jutalmakban részesültek. Mindeközben a csapatok azt a feladatot is kapták, hogy a csütörtök esti gálaműsorra közösen begyakoroljanak egy rövid műsorszámot. A nap végén kellemesen elfáradva, számos élménnyel gazdagodva tértünk nyugovóra.

A sítanfolyamunk harmadik napján kellemesen hideg idő fogadott bennünket, bár a köd kissé megnehezítette a látási viszonyokat. Reggel a tanulók a sípályán gyakoroltak, különböző nehézségű pályákon fejlesztve tudásukat és bátorságukat. A késői ebéd elfogyasztása és egy rövid pihenő után egy igazán vidám, kacagással teli hógolyócsata következett, amely mindenkit jókedvre derített. Az estét humoros, vidám ügyességi versenyek színesítették, majd a csapatok izgatottan készültek a holnapi gálaestre és gyakorolták a műsorszámaikat.

A sítanfolyamunk utolsó előtti napján a tanulók csoportokban tökéletesítették síelési tudásukat. Az esti órákban egy kellemes séta keretében megtekintettük a szálláshelyünk melletti sípályát. Akik inkább a pihenést választották, a medencében vizes versenyeken mérhették össze ügyességüket. A vacsora elfogyasztása és egy rövid pihenő után került sor a gálaestre. A csoportok színes műsorszámokat mutattak be, amelyekre egész héten készültek. A tanári karból álló zsűri pontozta az előadásokat, a kapott pontokat pedig hozzáadták az egész héten gyűjtött pontszámokhoz. Ezt követően került sor az eredményhirdetésre, a díjak átadására és az egész sítanfolyam értékelésére. Az estét végül egy vidám diszkó zárta.

A sítanfolyamunk utolsó napján a bőséges reggeli elfogyasztása után összepakoltuk bőröndjeinket, majd búcsút vettünk a szálláshelytől. A tanulók számos élménnyel gazdagodva, új barátságokat kötve és az elsajátított síelési tudásukra büszkén indultak haza. A hét során mindenki sokat fejlődött, kitartással és lelkesedéssel vett részt a foglalkozásokon. A sítanfolyam sikeresen zárult, a tanulók végig példásan viselkedtek, betartották a szabályokat, és egymást segítve járultak hozzá a jó hangulathoz. Ez a tartalmas és élményekben gazdag hét nemcsak sportolási lehetőséget nyújtott, hanem maradandó közösségi élményt is adott minden résztvevő számára.