Aktuális hírek

2026.május 18-án ünnepélyes keretek között adták át Dunaszerdahelyen a 2025-ös év legjobb sportolóinak járó elismeréseket. A városi önkormányzat immár tizenegyedik alkalommal jutalmazta azokat a versenyzőket, edzőket és csapatokat, akik az elmúlt esztendőben nyújtott kiemelkedő teljesítményükkel öregbítették a Dunaszerdahely hírnevét.

Iskolánk számára különösen büszke pillanatokat tartogatott az esemény, hiszen a 15 és 20 év közötti korosztály egyéni kategóriájában sportolóink teljes egészében kisajátították a dobogót:

1. hely: Hegedűs Réka
2. hely: Hegedűs Attila
3. hely: Nemčík Milán

A győztes Hegedűs Réka az 50 kilogrammos súlycsoportban az U20-as és a felnőtt országos bajnokságon egyaránt aranyérmet szerzett, míg a junior Európa-bajnokságon az előkelő ötödik, a felnőtt kontinensviadalon pedig a tizedik helyen zárt.

A képzeletbeli dobogó második fokára álló Hegedűs Attila szintén szlovák bajnoki címet ünnepelhetett, az U20-as Európa-bajnokságon pedig az ötödik pozícióban végzett. Mindketten a Dunaszerdahelyi Birkózóklub színeiben versenyeznek.

A harmadik helyezett Nemčík Milán, a Szlovák Kempo Dojo sportolója, aki világbajnoki ezüst- és bronzéremmel gazdagította eddigi sportsikereit.

A csapatok versenyében a HC DAC Dunaszerdahely női kézilabdacsapata bizonyult a legjobbnak. Az együttes történelmi menetelést produkált a 2024/25-ös szezonban: először hódította el a Szlovák Kupát, másodszor nyerte meg a cseh-szlovák közös rendezésű MOL Ligát, és sorozatban másodszor mérettette meg magát a nemzetközi kupaporondon. A keret oszlopos tagjaként köszönthettük iskolánk egykori diákját, Pénzes Mónikát is.

Fiatal tehetségeinknek és felkészítőiknek szívből gratulálunk a kimagasló eredményekhez, további pályafutásukhoz pedig sok sikert kívánunk!

28. 5. 2026

Betűvetők szépíró verseny 2026

A Sátoraljaújhely-Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén található Magyar Nyelv Múzeuma idén is meghirdette szépíró versenyét. Az idei megmérettetésen több neves szerzőre is emlékeztek, köztük Csukás Istvánra, Lázár Ervinre és Berzsenyi Dánielre. A verseny célja továbbra is a kézírás népszerűsítése volt.
A mai digitális világban különösen fontos, hogy a folyóírás és a szépírás értéke ne vesszen el. A kézzel írás nemcsak az önkifejezés egyik formája, hanem a gondolkodás fejlesztésében is jelentős szerepet játszik. Örömteli látni, hogy vannak még diákok, akik igényesen, szépen és gondosan vetik papírra gondolataikat.
A résztvevőknek a múzeum oldalán közzétett szöveget kellett lemásolniuk. A középiskolás korcsoportban Berzsenyi Dániel: A közelítő tél című versének másolása volt a feladat.
Iskolánkból kilenc diák nevezett a versenyre, amelyen a Kárpát-medence magyar lakta területeiről érkeztek résztvevők. Tanulóink (Horváth Boglárka I.HA, Halász Rebeka I.HA, Murányi Bianka I.B, Lukáč Fanny I.B, Dudás Adél III.SM, Lábodi Vivien III.SM, Šiket Péter III.SM, Szimeth Jázmin II.SM, Vereš Vanessa Veronika III.B) teljesítményét a Magyar Nyelv Múzeuma oklevéllel ismerte el.

27. 4. 2026

„Poznaj slovenskú reč“

2026. április 14-én került megrendezésre a „Poznaj slovenskú reč” verseny kerületi fordulója. A verseny célja a diákok nyelvi felkészültségének bemutatása.

Iskolánkat Lábodi Vivien (3.SM) és Hegedűs Tobias (2.SM) képviselte, aki az előkelő 3.helyen végzett és továbbjutott az országos fordulóba, amelyet majd júniusban Modoron rendeznek meg.

Gratulálunk mindkét versenyzőnek és sok sikert kívánunk Tobiasnak.

20. 4. 2026

Budapesti színházlátogatás

József Attila tematikus budapesti tanulmányi napjukat iskolánk diákjai a Duna parton kezdték, a költő szobránál. A helyszín a Dunánál című vers nyitósoraiból – „A rakodópart alsó kövén ültem...” – már ismerős volt, így a diákok számára is kézzelfoghatóvá vált a költemény és a városkép kapcsolata. A folyó mint a múlt, jelen és jövő találkozási pontja jelenik meg a vers soraiban, ahol „a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés”, így a szobor nemcsak egy költői jelenetet idézett fel, hanem azt a gondolatot is, amely a vers zárlatában fogalmazódik meg: a múlt és jelen összefonódása közös felelősséget jelent.

A diákok este a Madách Színházban mélyülhettek el igazán József Attila világában, ahol az Én, József Attila című musicalt nézték meg. Az előadás a költő életének meghatározó fordulatait mutatta be: első és utolsó szerelmét, a 20–30-as évek irodalmi közegét, valamint azokat a személyes és alkotói küzdelmeket, amelyek rövid, mégis rendkívül intenzív életművét formálták.

A nap így egyszerre nyújtott látványos színházi élményt és közvetlen találkozást a költő szellemi örökségével.

15. 4. 2026

Miénk itt a tér!

A tanítás nem csupán a tananyag átadását jelenti. Ez egy összetett küldetés, amelynek jelentős része a háttérben, észrevétlenül zajlik: a folyamatos készülés, az órák megtervezése, a javítások, az adminisztráció és a közösségi programok szervezése. Ott van benne a szülőkkel való párbeszéd és a türelmet igénylő egyéni odafigyelés is. Bár a köztudatban még mindig tartja magát a tévhit, miszerint a pedagógusok munkaideje csak pár tanórából áll, aki valóban belelát ebbe a világba, tudja: ez egy végtelenül kimerítő, teljes embert kívánó szolgálat.

Ám a figyelmes szemlélő azt is észreveszi, hogy a tanítás valójában folyamatos alkotómunka. Minden tanóra egy-egy premier. A pedagógus reggelenként egyfajta „színpadra” áll, ahol meg kell találnia azt a hangot, azt a módszert, amivel át tudja adni a tudást úgy, hogy mindenki megértse. Művészet ez a javából: áttörni a közöny falát, és eljuttatni a diákokhoz a megértés örömét. Bár a nap végén ritkán jár taps, a motiváció mégis megmarad. A gyerekek mosolya, az érdeklődő tekintetek és a fejlődésük látványa ad erőt a következő naphoz is.

A hétköznapok szürkeségét az apró győzelmek aranyozzák be: egy jól sikerült dolgozat, egy közösen elért kiváló átlag, egy bátorító visszajelzés vagy egy érdeklődő kérdés. Ám van egy nap az évben, amely bár a naptárban nem piros betűs ünnep, az iskolai naptárban mégis kiemelt helyet foglal el: a pedagógusnap. Ilyenkor a diákok veszik át a szót, hogy megmutassák: látják és értékelik mindazt, amit értük teszünk.

Az idei ünnep azonban minden várakozást felülmúlt. Amikor a tanári kar belépett az iskola aulájába, nem a megszokott diákzsivaj, hanem hatalmas ováció és szűnni nem akaró vastaps fogadott bennünket. Felemelő volt, ahogy felcsendült a „Miénk itt a tér”, és a diákok magasba tartották a köszönet feliratait. Különösen megható volt látni egykori tanítványunkat, Varga Rebekát, aki már tanárjelöltként énekelt egykori alma materében, szimbolikus hidat verve múlt és jövő közé.

Amikor a karzatról újabb hangok kapcsolódtak be a dalba, és a járás legszebb aulájában a „diákközönség” skandálni kezdte az intézmény „örök” nevét – „ESZ-PÉ-TÉ-ES” –, az mindenki számára emlékezetes pillanat volt. Ez a meglepetés, ez az őszinte elismerés volt a legszebb ajándék, amit egy tanár kaphat.

Köszönjük a diákoknak ezt a felemelő élményt! Ez egy olyan visszaigazolás, ami megerősíti bennünk, hogy érdemes minden reggel újra „színpadra” állni.

1. 4. 2026

Szabadság a Csarnokban, szerelem a kávézóban

„Legyünk nagyok, amint illik mihozzánk, hogy az Isten gyönyörködve nézzen ránk.” (Petőfi Sándor)

Több oldalnyi szövegkönyv, több órás „forgatás”, vidám olvasópróbák, feszített tempójú színpadi próbák, töretlen lelkesedés, váratlan sorsfordulatok, a „B“ terv helyett egy újabb „B“ terv – egy igazi forradalmi forgatókönyv.

178 évvel ezelőtt, 1848 márciusában egy maroknyi lelkes csapat, a szabadságvágy által hajtva, egy kávéházi asztal mellől elindulva forradalmat indított útjára. Egy hasonlóan lelkes közösség évek óta megidézi ennek a történelmi tettnek a hátterét; újra és újra feleleveníti az események egyes állomásait, a megismételhetetlen lehetőségek kihasználásának buktatóit. Teszi ezt a legnagyobb odaadással, hihetetlen lendülettel, barátsággal és legfőképpen belső motivációból. Néhányuk gyakran áll színpadon, akad köztük olyan is, aki csak az iskola színháztermében lépett először a „világot jelentő deszkákra”. Van, akinek rögtön komfortos a szerep, és persze van, akinek hosszabb időbe telik, míg ráérez a színpadi munka ízére.

Egy-egy műsor megvalósítása rengeteg időt és energiát igényel. Mégis mindannyian újra és újra belevágunk. Velünk van a márciusi ifjak küzdőszelleme. Szívből csináljuk, műkedvelő diákszínjátszók vagyunk. Ugyanúgy, ahogyan a pesti forradalmárok, mi is nagyon hiszünk abban, hogy kellő elkötelezettséggel célba ér az üzenet: a forradalom, az irodalom, Petőfiék és a márciusi „hölgyek” közös üzenete. Hiszünk abban, hogy nyitott fülekre talál az a gondolat, hogy milyen „nagy dolog a szabadság”, hogy „vannak napok, melyek nem szállnak el”, és hogy „ha újra tenni kell majd, akkor újra ott leszünk”. Ehhez olykor hangerő kell, olykor pedig csend; minden esetben nélkülözhetetlen az egymás iránti – néző és szereplő közti – érzékeny figyelem, hogy mindannyian „legyünk nagyok, amint illik mihozzánk, hogy az Isten gyönyörködve nézzen ránk.”

19. 3. 2026

További cikkek

Bemutatkozó kisfilm az iskolánkról

Lejátszás