Az őszi zápor cseppet sem rontotta el kedvünket, amikor megérkeztünk a Komáromi Jókai
Színházba. Az épület belterének stílusa és ikonikus berendezése szinte természetszerűen
vonzza a tekintetet. Habár az előadásért és az élményért megyünk oda, az egész
atmoszféra, az emberek, az érzelmek mind-mind csak közelebb hoznak minket a
színházhoz. A színészek, Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regénye alapján íródott
musicalt adták elő.Egyértelművé tették számunkra, hogy színjátszásra születtek. Mindenki,
aki aznap odalépett a reflektorok elé és játszott, táncolt meg persze énekelt, hatalmas
tehetségnek számít .Remélem lesz szerencsénk látni más előadásokon is. A szerepeikbe
beleélve magukat, annyi érzelmet hoztak felszínre, amennyi igazán megteremti a színház
felé irányuló figyelmet. Ráadásul a színházi effektusok és a díszlet is kiváló volt. A színek, a
fények, a háttér, a kellékek, tökéletes összhangba illesztettek minden apró részletet. Hogyan
lehetne átszellemülni még jobban, ha nem zenével? A betétdalok alatt mindenki teljesen
beleélte magát az előadásba, mintha ott lenne a grundon . A történet könnyfakasztó vége
jogosan hatotta meg a közönség nagy részét, amire számítani lehetett. Mi sajnos nem
készültünk fel eléggé, tekintve, hogy túl hamar elfogyott a zsebkendőnk.
Boldogok voltunk, hogy részesei lehettünk iskolatársunk, Németh Levente szereplésének,
aki Weis bőrébe bújva megcsillogtatta tehetségét . Gratulálunk Levi!
Köszönjük az élményt!
Egri Tímea, I.B
1
Kategória:
cikkek